„Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk!” (Lk 17,13)

Orsolyás pedagógusok zarándoklata
„…mindig hűek leszünk az orsolyás hagyományokhoz”
Csodálatos élmények az Andrássy Péter Emléktúrán
A közös ima ereje – Zarándoklat Kópházára

199 évvel ezelőtt, 1823. január 22-én vetette papírra Kölcsey Ferenc nemzeti himnuszunkat, amelynek „Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból” címet adta. 1989 óta ezért ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját.

Az 1989 óta a magyar Alkotmányunk része, nemzeti önazonosságunk kifejezésének egyik legmagasztosabb eszköze. Himnuszunk szerzője 1823-ban már több mint egy évtizede élt szatmárcsekei „száműzetésében”. Az irodalmi–művészeti élet sodrába, Pestre vágyó Kölcsey Ferenc 1812-ben költözött Álmosdra, majd Csekére, ahol öccsei, majd unokaöccse gondozása – utóbbinak később gyámsága – mellett földbirtokainak ügyeit rendezte. 1823. január 22-én Szatmárcsekén fejezte be romantikus stílusú költeményének, a Himnusznak a kéziratát, amely 1829-ben megjelent először nyomtatásban Kisfaludy Károly almanachjában, az Aurórában – alcím nélkül –, majd kötetben 1832-ben – itt már alcímével együtt.

A mai napon iskolánkban is lezajlottak a központi írásbeli felvételi vizsgák. A matematikai és magyar nyelvi kompetenciákat mérő országosan egységes feladatsorra közel 40 tanuló jelentkezett az Orsolyából és más soproni általános iskolákból. Novembertől Benczéné Székely Anikó és Kelemen Dóra tanárnők tartottak kompetencia alapú felkészítő foglalkozásokat a 8.a és 8.b tanulóinknak a lehető legjobb eredmény elérése érdekében.

A 8. évfolyamos általános iskolás tanulóknak Isten áldását kívánjuk a jobbnál jobb pontszámokhoz és a továbbtanuláshoz.

Január 6-án, vízkereszt ünnepén ért véget a karácsonyi ünnepkör és kezdődött meg a farsang. A szokásokhoz híven iskolánkban szentmisével és házszenteléssel emlékeztünk az ünnepre.

Január 6-án reggel az orsolyita templomban tartott szentmisét Kovács Gergő Vilmos atya, ahol az osztályok három fővel képviselték magukat. A vízkereszti hagyományos házszentelési szertartás az óvodában kezdődött csütörtökön, majd pénteken az iskola telephelyein folytatódott. Reggel az alsósok termeit áldotta meg Gergő atya a Deák téren, majd következett a Horváth-házi, majd az Orsolya téri épületszárny is, ahol „Békesség e háznak! És minden lakójának!” beköszönéssel tért be minden helyiségbe a ministránsokkal és az énekes kíséretével. A termekben és irodákban a békesség mellett Isten áldását kérte Gergő atya a tanulókra, a tanítókra, tanárokra és minden dolgozóra. A házszentelés során a korábbi krétás felírás helyett idén is matricával került ki az évszám és a „Christus Mansionem Benedicat” („Krisztus áldja meg e házat!”) kezdőbetűi: 20+C+M+B+22. A népi hagyomány szerint a három betű jelzi a háromkirályok nevének rövidítését (is): Gáspár/ Caspar, Menyhért, Boldizsár.

Száz évvel ezelőtt, 1921. december 14–16-án Sopron és környező nyolc település – Nagycenk, Kópháza, Fertőboz, Ágfalva, Harka, Balf, Bánfalva, Fertőrákos – népszavazással döntött arról, hogy Magyarországhoz vagy Ausztriához kíván tartozni. A döntés eredménye ismert: a szavazatok 64,9%-a Magyarországra érkezett. Az országgyűlés a soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas fidelissima, azaz a leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront, a Tűztorony déli részén alakították ki a Hűségkaput.

Határtalanul pályázat logóMegvalósult Magyarország Kormányának támogatásával

euroexam

AFS Magyarország

© 2025 Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda-Bölcsőde