„… az ember szeretetre született. Mégis, szeretni is nehéz, s a szeretetet elfogadni is nehéz…
A szeretetre született ember állandó élménye, hogy egyrészt nem szeretik »eléggé«, másrészt hogy nem engedik szeretni, vagy nem engedik »igazán« szeretni…
De az igazi szeretet igazi próbája mégis, hogy nem fél a másik ember szeretetétől, hogy elegendő benne a szelídség, a türelem és az alázat ahhoz, hogy elfogadja azt.” – írta Pilinszky János 1962-ben az Új ember hasábjain és olvashattunk az aulában megrendezett vándorkiállításon.