1921. december 14–16. között Sopron és környező nyolc falu – Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk, Sopronbánfalva – dönthetett arról, hogy az I. világháborút lezáró békeszerződés revíziójaként Magyarországhoz vagy Ausztriához akar-e tartozni. Végül 65,1%-kal a települések a maradás mellett voksoltak. Magyarország kormánya 2001-ben nyilvánította a hűség napjává december 14-ét, így azóta iskolánkban is megemlékezünk a soproniak hűségéről.
A 7–10. évfolyamosok ünnepi műsor segítségével élhették át a 101 éve történteket – Kelemen Dóra tanárnő vezetésével a 9.ag osztályosok emlékeztek meg 1921 eseményeiről. A 11–12. évfolyamosok a díszteremben egy dokumentumfilmet nézhettek meg Akik a hazára voksoltak címmel.
– A film megalkotásával az volt az elsődleges célunk, hogy úgy merüljünk el egy történetben – főleg olyanban, amelyről hosszú évtizedekig nem lehetett hallani és beszélni –, hogy a film megnézése után is benne maradjunk, keljenek új gondolatok, szülessenek új érzések bennünk – szögezte le Bárány Krisztián rendező–szövegkönyvíró. – Szeretnénk, ha a fiatalok életében is témává válna a film, akár baráti beszélgetéseik során is visszatérjenek rá. Fontos, hogy az ehhez hasonló filmeket az oktatásban is tudjuk használni, de ennél is fontosabb, hogy emléket állítsunk Krug Lajosnak, Machatsek Gyulának és hőstársaiknak.
Bárány Krisztiánt elmondása szerint már három filmje is köti Sopronhoz: a Halhatatlanok az 1914. december 11-i limanowai csatában hős huszároknak állít emléket, A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című alkotása a soproni koronázásokat eleveníti fel. Legújabb filmje elsősorban a népszavazás főiskolás hősei előtt tiszteleg, azok előtt a 20–21 éves fiatalok előtt, akik szinte gyerekként harcoltak az I. világháborúban, 1919-ben Selmecbányáról költöztek városunkba – 1921-ben pedig nem akartak továbbhurcolkodni, kiálltak új otthonukért. – Nélkülük itt, Sopronban ma nem magyarul beszélnénk – tette hozzá Bárány Krisztián. – Nemzeti irodalmunk, benne Himnuszunk is felrója balsorsunkat, mi a dicsőséges tetteket akartuk rögzíteni.
A film hiteles forrásokon alapul: elsősorban Krug Lajos Tüzek a végeken című önéletrajzi regényét, valamint levéltári anyagokat használt forrásként Bárány Krisztián a szövegek megalkotásakor.
