„Mire is várakozunk ádvent idején? Jézus születésére, arra, hogy a teremtett világban maga a teremtő Isten is testet öltsön. Arra várakozunk, ami már réges-régen megtörtént. Ez a magatartás, ez a várakozás nem új. A felületen az ember köznapi életét mindenkor könyörtelenül meghatározza az idő három – múlt, jelen és jövő – látszatra összebékíthetetlen fázisa. A felületen igen. De nem a mélyben. Ott, a mélyben mindig is tudta az emberiség, hogy tér és idő mechanikus határait képes elmosni a minőség, a jóság, a szépség és igazság ereje. Elég, ha a nagy drámákra vagy a nagy zeneművekre gondolunk, melyek titokzatos módon attól nagyok, hogy többek közt alkalmat adnak arra is, hogy a jövőre emlékezzünk és a múltra várakozzunk.” (Pilinszky János: A várakozás szentsége)

Elérkeztünk advent időszakába, a várakozás idejébe – vasárnap meggyújtottuk az első gyertyát az adventi koszorúinkon.

Az adventi koszorú a 19. században jelent meg a német evangélikusoknál, majd fokozatosan vették át más keresztény irányzatok is, a katolikus egyházban az 1. világháború után terjedt el. Az eredeti koszorút örökzöldekkel – leggyakrabban fenyő- vagy ciprusfélékkel – borították, mely a reményt és az életet, a kör forma Isten örökkévaló szeretetét jelképezte.

Gyertyákkal díszített koszorút legelőször Johann Heinrich Wichern (1808–1881) evangélikus lelkész készített az általa alapított hamburgi gyermekotthonban. 1839-ben a gyertyákat egy két méter átmérőjű, örökzölddel díszített fakerékre helyezte, 20 piros gyertya jelképezte a hétköznapokat, 4 fehér pedig az advent vasárnapjait, minden nap meggyújtottak egy gyertyát, karácsonykor pedig az összeset. A 20. század első harmadára a koszorú kialakítása egyszerűsödött, csak az adventi vasárnapokat jelképezték gyertyával. A kezdeti díszítés almákat – mint a bűnbeesés és a megváltás ígérete – és szalagokat – keresztény imádat – tartalmazott.

A jelenlegi díszítés szerint a három lila és egy rózsaszín gyertya advent négy hetét és négy fogalmat jelképez: a hitet, a reményt, az örömöt és a szeretetet. A hétről hétre egyre nagyobb fényt adó gyertyák Jézus eljövetelének közeledtét szimbolizálják, a lila szín a bűnbánat, a rózsaszín pedig az öröm színe.

A járványhelyzet korlátozásai miatt iskolánkban a négy adventi vasárnapot és hozzá kapcsolódóan a gyertyagyújtást a követő hétfőkön, osztályszinten ünnepeljük meg. A hétköznapi roráté szentmisék 6.45-kor kezdődnek az orsolyita templomban, a rendelkezések miatt a közös szeretetvendégség idén nem valósulhat meg.

Írta: Horváthné Bertha Ágnes