„A mese maga az ige,
mert alapjában a valóságra,
az élet igazságaira épül.
Sőt, az élet bizonyos dolgai
pont a mesék őszinteségét igénylik.”
Kovács Magda
Szeptember 30-án Benedek Elek a „nagy mesemondó”születésnapján emlékezünk meg az örök műfajról, a meséről. Ezen alkalomból óvodánkban a hó végén MESE HETÉT tartottunk, így szerettünk volna egy kicsit rávilágítani a mese fontosságára, lélektápláló erejére.
A gyermekekkel elrepültünk Hargitára, ahol Sanyi bácsival, a vadőrrel ismerkedhettünk meg, akinek csudagyapjúból olyan, de olyan posztókabátot készített a családja, hogy még a medve harapásától is megóvta a bátor vadőrt. De nem csak a gyapjúnak volt ám csodaereje, hanem annak, amilyen nagy szeretettel és gondoskodással készült az a kabát…Ezt történetet Bedő Zsuzsanna mesemondó hozta el nekünk.
Jártunk királyi udvarban, csodás kertben, ahol a szőlők megszólalnak, az almák mosolyognak, a barackfák pedig megcsendülnek. Ide az óvónők bábjátékának segítségével varázsolódhattunk el…
Egy baromfiudvar életébe is belecsöppentünk a Csemete Bábszínház előadásában, ahol megismertünk egy gőgös ludat, egy kedves tyúkanyót és csibéit, egy barátságos házőrzőkutyát, no meg egy ravasz rókát…
De nem csak ravasz rókával találkozhattunk a héten, hanem Fekete István egyik mesehősével, Vukkal, a kíváncsi, életrevaló, kedves kis rókával.
Az óvónők a program zárásaként az Orsolyás kisiskolásoknak is kedveskedtek zenés bábelőadásukkal.
