„Jön a tavasz, megy a tél, 
Barna medve üldögél: 
- Kibújás vagy bebújás? 
Ez a gondom óriás! 

Ha kibújok, vacogok, 
Ha bebújok, hortyogok: 
Ha kibújok, jót eszem, 
Ha bebújok, éhezem.”

Weöres Sándor

Gyertyaszentelő hetében az óvodában minden a mackókról szólt. Versek, mesék énekek, s barkácsolásaink mind-mind azt tükrözték, hogy már nagyon várjuk a mackó napot,amikor is a medve kimerészkedik a barlangjából...

Ugyanis február 2.-án Gyertyaszentelő napján a téli álmából ébredő medve kijön a barlangjából, ha napos időt talál, s meglátja a saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél.
Ha a medve borús időre ébred, úgy mancsaival kitörli az álmot a szeméből és nem megy vissza barlangjába, hanem elindul táplálék után, vagyis vége a téli időjárásnak, közel a tavasz.

Minden kisgyermek elhozta kedvenc mackóját otthonról, s egész héten át a közösen épített ovis medvebarlangba vendégeskedtek nálunk, három barlang is készült, hogy kényelmesen elférjenek...

Mackónapon sok-sok kis medvebocs érkezett a Szent Orsolya Óvodába, voltak, barnamedvék, jeges mackók és pandamaci is akadt köztük... Erre a sok kis bocsra négy nagy medve vigyázott...

A bocsokkal sok mackóságot csináltunk.  Macisütit készítettünk, énekeltünk, táncoltunk, medve étket kóstoltunk, mackószínházba voltunk, és a Lővereki friss levegőre is kivittük a bocsokat, kíváncsian figyeltük, meglátják-e árnyékukat...