„Mindannak ugyanis, akinek van, még adnak, hogy bővelkedjék;
akinek pedig nincsen, attól még azt is elveszik, amije van.” (Mt 25/,9)

„…hogy történt a csoda,/ melynél szebbet nem álmodtunk soha!”
Élményekkel teli Orsolya-nap
Nagyon nagy kopaszavató görög módra
Szép eredmény a III. Várkerület Rallyn
Zarándoklaton a Fekete Madonnához

Különleges tanulmányi kirándulás Bécsben: Látogatás a kórbonctani múzeumban, a „Bolondok Tornyában”

Különleges és nem mindennapi élményben volt része iskolánk biológia fakultására járó diákjainak október végén. Felfedezhettük a világ egyik legjelentősebb patológiai-anatómiai gyűjteményét, a híres bécsi Narrenturmot.

Egyedülálló épület a felvilágosodás korából

A reggeli indulást követően hamar megérkeztünk a tárlat helyszínére, az Altes AKH (a bécsi egyetemi campus) gyönyörű parkjába. Mielőtt beléptünk volna a kiállításra, megismerkedhettünk az épület páratlan történelmi hátterével.

 A magyarul „Bolondok Tornyának” nevezett, kora klasszicista stílusú építményt 1784-ben emeltette II. József, a „kalapos király”. A felvilágosodás szellemében ez volt Európa első olyan orvosi intézménye, amelyet kifejezetten az elmebetegek és pszichiátriai gondozottak elkülönítésére és kezelésére terveztek – áttörést hozva azzal, hogy a betegeket elzárás helyett szellős, világos szobákban helyezték el.
Érdekességek a Narrenturmról:

  • A bécsi „kuglóf”: A hengeres, ötemeletes, kör alaprajzú épületet a helyiek gúnyosan Gugelhupf-nak (kuglófnak) nevezték el. A 139 cellát magába foglaló torony úgy épült fel (úgynevezett panoptikon-elv alapján), hogy az ápolók a központi folyosóról könnyen szemmel tarthassák az összes szobát.
  • A villámhárító legendája: A torony tetején lévő korai villámhárítóról a korabeli népnyelv úgy vélte, hogy az nemcsak a villámokat hárítja el, hanem „kiszívja az őrületet” is a betegek fejéből.
  • Új életet kapott épület: Az elmegyógyintézet 1866-ban megszűnt, a torony később nővérszállásként és orvosi lakásokként szolgált, majd 1971-ben kapott új funkciót: ide költözött a Bécsi Természettudományi Múzeum szövetségi egységeként működő kórbonctani gyűjtemény.

Utazás az orvostudomány és a patológia történetében

A kiállítás minden résztvevőt lenyűgözött. A tárlat egy átfogó történeti bevezetővel indult, amely változatosan követte végig a patológia fejlődését az ókortól egészen napjainkig. Megismerhettük a bécsi orvosi iskola olyan óriásainak munkásságát, mint Carl von Rokitansky, aki a 19. században tudományos alapokra helyezte a kórtani gyűjteményt.

A múzeum termeiben a preparátumok és relikviák segítségével hiteles és részletes képet kaptunk a legkülönfélébb betegségekről:

  • Fertőző és bőrbetegségek: A szifilisz, a TBC, a lepra vagy a fekete himlő csont- és bőrelváltozásai.
  • Különleges preparátumok: A csontvázak és az alkoholban/formaldehidben őrzött nedves készítmények mellett a leglátványosabbak a moulage-ok (élethű viaszmodell-szobrok) voltak, melyekkel a fényképezés előtti korszakban örökítették meg a tüneteket oktatási célból.
  • Elektroterápia története: Külön szekció foglalkozott az elektrokonvulzív terápia (ECT) fejlődésével, bemutatva a korabeli „csodaszernék” hitt elektromos ingerlőket és az eszközök modern orvosi eljárássá válását.

Nyelvgyakorlás és megemlékezés

A szakmai élményeket tovább gazdagította, hogy diákjaink idegennyelvi tudásukat is próbára tehették, hiszen a kiállítás informatív feliratai kizárólag angol és német nyelven voltak elérhetőek.

A múzeumpedagógiai program végeztével az új ismeretektől és élményektől feltöltődve indultunk vissza. A hazautunk kiváló, vidám hangulatban telt, a nap végén pedig az októberi időszakhoz hűen természetesen nem feledkeztünk meg az 1956-os forradalomról való méltó megemlékezésről sem.

Köszönjük a szervező tanároknak: Kovács László és Nagy Árpád tanár uraknak ezt a tartalmas és inspiráló tanulmányi kirándulást!

Határtalanul pályázat logóMegvalósult Magyarország Kormányának támogatásával

euroexam

AFS Magyarország

© 2026 Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda-Bölcsőde honlapja