A Szent Orsolya Gimnázium 10. évfolyamos diákjai az őszi szünetben Medjugorjéba zarándokoltak iskolalelkészünk Simon Dávid atya vezetésével. A zarándoklat célja az volt, hogy a fiatalok megérezzék és átéljék Isten személyes szeretetét, elmélyüljön vele a kapcsolatuk és hitükben megerősödjenek.
Hétfőn a reggeli szentmise után indultunk el égi Édesanyánk, a Béke Királynőjének földjére. Az egész napos utazásunk során sok rózsafüzért imádkozva és Dávid atya tanítását hallgatva szépen ráhangolódtunk az előttünk álló hétre.
Kedden kora reggel ragyogó napsütésben indultunk a Jelenések hegyére, ahol elimádkoztuk az örvendetes és a fájdalmas rózsafüzért és Dávid atya vezetésével ezek titkairól elmélkedtünk. Miután felértünk a jelenések helyén álló Mária-szoborhoz egy órát csendes imádságban töltöttünk. Lefelé haladva is tartottuk a csendet és befelé figyelve hagytuk, hogy az imádság által a jó Isten alakítson, formáljon minket. Az estét szabadtéri szentmisével és szentségimádással zártuk, ahol a csendben az Úr Jézussal tudtunk találkozni.
Szerdán délelőtt keresztutat imádkoztunk szívhez szóló elmélkedésekkel, miközben a Krizevacra (a Kereszt hegye) mentünk fel. Diákjaink közül mindenki mezítláb tette meg az utat a fogadalmi keresztig, sőt sokan még lefelé is! Megpróbáltatásaikat, fájdalmaikat felajánlva a számunkra fontos személyekért, akiket a szívünkben hordoztak.
A következő napunkat csütörtökön reggel magyar nyelvű szentmisével kezdtük, majd Mostarba kirándultunk. Visszatérve Medjugorjéba délután a gyönyörű őszi napsütésben a világosság rózsafüzért imádkoztuk és annak titkairól elmélkedtünk. A Szent Jakab templom mögötti sétányon, a Feltámadt Krisztus szobra felé vezető úton találhatók azok a nagyméretű, gyönyörű szabadtéri mozaikok, amelyek a rózsafüzér világosság titkait ábrázolják. Itt talán még jobban átérezhetik a zarándokok a rózsafüzér pápájának, Szent II. János Pálnak a szavait:
„A Szentolvasót mondani azt jelenti, hogy Jézusra tekintünk Édesanyja szemével, és szeretjük Jézust Édesanyja szívével.”
Éjszaka még felmentünk a Jelenések hegyére, ahol egy órát töltöttünk csendes imádságban Jézussal és Máriával.
Pénteken délelőtt ellátogattunk a Cenacolo Közössébe, ahol szenvedélybeteg fiatalok beszéltek életükről és tettek tanúságot arról, hogyan szabadultak meg függőségeiktől gyógyszerek nélkül, a munka és az ima erejével. A lelki programok mellett szabadidőben és szabadidős programokban sem volt hiány. Délután a Kravica vízeséshez kirándultunk, ahol a bátrak még a hideg vízben is megmártózhattak.
A hét során nagyon sokan járultak a bűnbocsánat szentségéhez, lehetett közbenjáró imát kérni. Sokan többször visszamentek a Feltámadt Jézus Krisztus bronzból készült szobrához imádkozni vagy a templomba.
Szombaton reggel a szentmise után búcsút vettünk Medjugorjétól. Útközben még néhány órát Splitben töltöttünk, ahol ragyogó napsütésben lehetőség volt a tengeri fürdőzésre is.
A hazafelé úton megosztottuk egymással a héten megtapasztalt és átélt lelki élményeket. Medjugorje egy csodálatos hely, ahol tényleg csodák történnek a szívekben. Örömmel hallgattuk diákjaink tanúságtételeit. Az esti szentségimádások alatt szinte mindegyiküknek volt istenélménye. Könnyeiket nem tudták visszatartani, melegséget, békét és szeretetet éreztek. Imádkoztak egymásért! Ugyanígy a péntek esti kereszthódolat is sokakat megérintett. Átéreztük Kalkuttai Szent Teréz szavait, aki azt mondta:
„Amikor a keresztre nézel, megérted, Jézus mennyire szeretett téged. Amikor az Oltáriszentségre tekintesz, megérted, Jézus mennyire szeret téged most.”
Köszönjük Dávid atyának a zarándoklat megszervezését, a szentmiséket, a prédikációkat, a lelki vezetést, hogy ott lehettünk!
Köszönjük a jó Istennek és égi édesanyánknak a Boldogságos Szűz Máriának a sok kegyelmet és ajándékot, amit kaptunk!
Hála van a szívünkben, hogy a rózsafüzért imádkozva megfoghatjuk Mária kezét és ő közbenjár értünk szent Fiánál! Imádkozzunk szívvel és tegyük meg, amit Jézus mond!

