Már hagyomány, hogy az orsolyás pedagógusok tanév elején zarándoklatra indulnak, hogy együtt imádkoznak a rájuk bizottakért és családjaikért. Így történt ez szeptember utolsó szombatján is. A szokatlanul hűvös reggelen 48 fővel indult a Paprétről kigördülő autóbusz, hogy az Alpok ölelésében, csodálatos természeti környezetben található Marizell felé vegye az irányt. Az indulást követően elimádkozott rózsafüzér és a több mint kétórás út során, a varázslatos tájakon kanyargó hegyi utakon elénk táruló táj látványa, már önmagában is szemlélődésre, belső elcsendesedésre készteti az embert.

A kegyhely történetével - még útközben - Dávid atya „magával ragadó” elődásában ismertette meg az első alkalommal érkezőket. Mariazell Ausztria legfontosabb zarándokhelye. Az impozáns, jellegzetes háromtornyú búcsújárótemplom, a gótikus és a barokk stílus érdekes ötvözete. A városka Nagy Lajos kora óta a magyarok legnagyobb búcsújáróhelye, a magyarok Nagyasszonyának temploma. Ugyanakkor az osztrákok és a szláv népek fontos kegyhelye is. A legenda szerint egy térítő útra induló szerzetes hozta magával a Mária-szobrot 1157-ben, ám útját hatalmas szikla kőtömbje zárta el. A megpihenő bencés barát a szobrot a sziklára helyezte, mely kettéhasadt. Remetekunyhót, ún. kis cellát-kápolnácskát épített ide, innen ered a későbbi település neve, Máriacell. Az első román kőtemplomot, 1200 körül, I. Henrik morva őrgróf építtette. A gótikus stílusban történő nagyszabású átalakítása és a kegykápolna megépíttetése viszont Nagy Lajos királyunknak köszönhető, aki égi indíttatásra - miután legyőzte a török túlerőt -, hálából fogott az építkezésbe. A bazilika mai formáját 1644-1683 között nyerte el.

Bár számunkra, magyarok számára 1975 óta újabb kötődéssel gazdagodott, hiszen mártír sorsú főpapunk, Mindszenty József bíboros, Magyarország prímás érseke – egészen esztergomi újra temetéséig – 1991-ig itt talált „ideiglenes" nyugvóhelyre. A Szent László kápolnában található sírhely ma is fontos emlékhely.

Miután az orsolyás zarándokok felfrissültek a hűvös alpesi levegőn, Dávid atya vezetésével keresztutat jártak. A bazilika fölötti hegyoldalon megbúvó stációk előtt felhangzó rövid elmélkedések sokakat megérintettek. Többen találtak igazolást, vígaszt vagy kapaszkodót a mély gondolatokban.

Az ebédet követően, pontosan 13 órakor került sor a nap csúcspontjára, a kegyoltár előtt bemutatott szentmisére. Az ősi templomot betöltötte a szívből jövő magyar ének…

A szentmise után lehetőség nyílt arra, hogy ki-ki egyénileg is felfedezze a városkát, vagy tovább folytassa a közösen megkezdett imádságot a kegytemplomban, illetve meggyújtsa a hála mécsesét a mécsesek grottájában.

Az indulás előtt helyeztük el koszorúnkat és énekeltük el nemzeti imádságunkat mártírsorsú főpapunk egykori nyughelye felett.

A kifejezetten hideg reggel ellenére csodálatos időben volt részünk. Szikrázó napsütésben indultunk tovább a Mariazelltől 4 km-re északkeletre fekvő, csodálatos hegyekkel körülvett alpesi tóhoz, az Erlaufsee-hez. A bátrabbak akár a vízbe mártózással is megpróbálkozhattak, de többen csónakba szálltak, míg mások a tó körüli sétával, jó ízű beszélgetéssel töltötték az időt.

Hűvös, sötét szárnyakon érkezett az alkony, mire az autóbuszhoz értünk és hazafelé vettük az irányt. Útközben az élmények, benyomások megosztása közben elégedetten nyugtázhattuk: ezúttal is szép, tartalmas, lelkiekben gazdag napot tölthettünk együtt. Ily módon is megerősödve szolgálhatjuk tovább a ránk bízottakat hivatásunk szerint…

Köszönet Dávid atyának és mindazoknak, akik ezúttal is lehetővé tették ezt a zarándoklatot.