– Ne a titulusokat nézzétek, előttetek az az egyszerű falusi lány áll, aki gyerekkorában többet járt mezítláb, mint cipőben, a kukoricásban, mint a városi macskaköveken – mutatkozott be az orsolyás diákoknak Zsuffa Tünde. – Nyolcévesen apám hentesüzletében a húsos ládákra telepedve kijelentettem, hogy író leszek. Apám azt válaszolta, hogy ha az a küldetésem, hogy író legyek, az is leszek, de nagy árat fogok érte fizetni. Gyerekként nem fogtam fel a szavait, nem értettem, hogy minden művészi érték szenvedéssel és fájdalommal jár. Később bőven megértettem… Most azért vagyok itt, hogy a saját életpéldámmal bizonyítsam és tudatosítsam bennetek is: a gyermekkori álmokat, vágyakat soha nem szabad elengedni.
Zsuffa Tünde, ahogy fogalmazott, megjárta a poklok poklát – betegség, rossz döntések sorozata, 20 évnyi bécsi tartózkodás, magára hagyottság –, mire megérkezett gyermekkori önmagához, beteljesítette álmát, és író lett. Történelmi regényeiben érezhető a személyes érintettsége, a 20. század kitelepített, emigrált, megerőszakolt, megözvegyült és gyermeküket elvesztett asszonyainak könnyeiben a saját fájdalma tükröződik.
Az Ég tartja a Földet című regénye születése azonban nem volt szokványos, Szikora Róbert zenész–énekes kérése ellenére sokáig tiltakozott a téma és a korszak bemutatása ellen. Aztán a sokszori – végül személyes – kérés, majd a 2020. márciusi Covid-karantén megérlelte benne a könyv tartalmát, megtalálta magában a szereplőit. – Két hétig a korszakkal keltem és feküdtem, és ráébredtem, a 13. század ugyanolyan, mint a 21.: árulások, politikai csatározások, istentelenség, hontalanság jellemezte – mesélte Zsuffa Tünde. – Sokszor kérdezik, kivel azonosulok regényem főhősei közül, Árpád-házi Szent Erzsébettel vagy fivérével, IV. Béla királlyal. Meglepődnek a válaszomon: Erzsébettel szeretnék, de IV. Bélával tudok. Kétségeiben, kérdéseiben, fájdalmában a magamét vetettem papírra; a testvérek párbeszéde apám és az én beszélgetéseinket tükrözi, a törekvést, hogy haladjunk gyermekkori álmaink útján, és felejtsük el a bosszút.
