„Ma egyként őseink nyomába lépünk,
S együtt dobban a szívünk,
Együtt lobban a lángja,
Rab madár, a szabadságát várja!
Eljön az, ha kell, kiállunk érte százszor!”

Még ne keressünk a verseskötetekben, interneten a vers forrását, mert az ifjú költő köztünk jár az Orsolyában: az október 23-i ünnepélyen saját versét szavalta Alpár Nándor (11.ag–XI). Ettől is vált bensőségessé és megindítóvá, hogy a 11. évfolyamos diákok a magukénak érezték az általuk szerkesztett 1956-os megemlékezést. Az 50-es évek magyar családját, a nemzeti öntudat büntetést maga után vonó megnyilatkozását, a csengőfrászt követő elhurcolás történetét megjelenítők (Szabó Zita, Nagy Anna, Fung Noémi, Lengyel Dorina és Győrösi Attila), az 1956. október 23. és november 4. között az utcára vonuló, jogaikat követelő, majd részben emigráló egyetemistákat bemutató diákok (Alpár Nándor, Vágvölgyi Gyöngyvér, Anderson Maléna, Simon Marietta, Bajzáth Míra, Boksán Móric, Forgács Ádám, Papp Zsuzsanna, Kovács Dorka, Gőbl Kinga, Bognár Luca, Németh Marcell, Széplaki Márk, Horváth Rudolf), az ÁVH kegyetlenségét árnyaltan prezentálók (Varga Gellért, Honti Benedek) mind-mind kiváló színészi teljesítményt nyújtottak. A rádiószövegek „magyar hangja” Kenéz Kolos volt, a történelmi szövegeket Rákóczy Anna és Fodróczy Bálint tolmácsolta, a technikáért Szöllősi Bálint és Wehofer Dominik felelt. A műsor előkészítői Kincse-Leveli Kitti és Horváthné Bertha Ágnes voltak.

A színpadon felhangzott részlet az egyetemisták 16 pontjából, az 56-os musicalből, valamint a Szabadság, szerelem c. filmből, felcsendültek Koncz Zsuzsa klasszikus énekének dallamai és szavai, valamint a forradalom miniszterelnökének, Nagy Imrének az alakját is megidézték a fellépők eredeti rádióbeszédével – a forradalom mibenlétét, hatását pedig Tamási Lajos Márai Sándor versei mutatták be legjobban.

„Nem érti ezt az a sok ember,
Mi áradt itt meg, mint a tenger
Miért remegtek világrendek?
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.
De most sokan kérdik: mi történt?
Ki tett itt csontból, húsból törvényt?
És kérdik, egyre többen kérdik,
Hebegve, mert végképp nem értik –
Ők, akik örökségbe kapták –:
Ilyen nagy dolog a Szabadság ?”

Fotó: Gönczöl Szabolcs (10.ag), Taschner Domonkos (9.bg)