Karácsonyi üdvözlet

„Teremjétek hát a bűnbánat méltó gyümölcsét.” (Lk 3,8)

Megérkezett a Betlehemi Békeláng
Hűség napi rendhagyó óra
Adventi kirándulás
I. Adventi gyertyagyújtás
Egy rendhagyó irodalomóra Sopronban

„Isten, áldd meg a magyart”

199 évvel ezelőtt, 1823. január 22-én vetette papírra Kölcsey Ferenc nemzeti himnuszunkat, amelynek „Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból” címet adta. 1989 óta ezért ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját.

Az 1989 óta a magyar Alkotmányunk része, nemzeti önazonosságunk kifejezésének egyik legmagasztosabb eszköze. Himnuszunk szerzője 1823-ban már több mint egy évtizede élt szatmárcsekei „száműzetésében”. Az irodalmi–művészeti élet sodrába, Pestre vágyó Kölcsey Ferenc 1812-ben költözött Álmosdra, majd Csekére, ahol öccsei, majd unokaöccse gondozása – utóbbinak később gyámsága – mellett földbirtokainak ügyeit rendezte. 1823. január 22-én Szatmárcsekén fejezte be romantikus stílusú költeményének, a Himnusznak a kéziratát, amely 1829-ben megjelent először nyomtatásban Kisfaludy Károly almanachjában, az Aurórában – alcím nélkül –, majd kötetben 1832-ben – itt már alcímével együtt.

Az 1840-es évekig a magyarságnak nem volt egységes himnusza, a vallási megosztottság jellemezte a nemzeti „egység” kérdését: a katolikusok a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű éneket, a reformátusok pedig a Tebenned bíztunk, elejétől fogva (90. zsoltár) című dalt énekelték ünnepeiken. Emellett nagyon népszerű volt a hatóságok által többször betiltott Rákóczi-nóta, Rákóczi-induló is. Hivatalos eseményeken – az Osztrák Birodalom részének tekintett Magyarországon – az osztrák császári himnuszt játszották. Kölcsey Himnuszának megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyen Erkel Ferenc zeneszerző–karmester 1. díjat nyert – a zsűriben olyan neves irodalmáraink voksa is döntött, mint Vörösmarty Mihály vagy Szigligeti Ede. A nyertes pályaművet először a pesti Nemzeti Színház mutatta be 1844. július 2-án. Elsőként nyilvánosan, szabadtéri előadáson az Óbudai Hajógyárban adták elő 1844. augusztus 10-én, amikor a Széchenyi nevét viselő gőzhajót avatták és bocsátották vízre. Noha a reformkor óta rendszeresen nemzeti önazonosságunk kifejezőjének tekintjük, hivatalosan csak a magyar alkotmány 1989-es módosítása szögezte le, hogy „A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.”

A nyolc versszakos alkotásból első bemutatóján is csak az első versszakot énekelték, ahogyan azóta is tesszük minden nemzeti ünnepünkön.

A Himnusz születésnapján, január 22-én 1989 óta ünnepeljük a magyar kultúra napját, Sopronban ezen a napon koszorúzzák meg Kölcsey Ferenc szobrát a Deák téren.

A magyar kultúra napja alkalmából készült el nemrégiben egy a Himnuszunk keletkezéséről, regényes történetéről szóló 32 perces film – a diákok számára is érthető nyelvezettel, archív filmrészletek, kordokumentumok, zenei részletek felhasználásával.

 

Írta: Horváthné Bertha Ágnes
Fotó, videó forrás: https://www.magyarhimnusz.hu/

Határtalanul pályázat logóMegvalósult Magyarország Kormányának támogatásával

euroexam

AFS Magyarország

© 2024 Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda-Bölcsőde