„Én arra születtem és azért jöttem e világra, hogy tanúságot tegyek az igazságról.” (Jn 18,37b)

Lámpás felvonulás Márton napján
Rendhagyó történelemóra a soproni népszavazásról
Befejeződött a teljes felújítás
Tanári zarándoklat 2021-ben
1956-ra emlékeztünk – „Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.”
Szent Orsolya napján
Országos döntőbe jutottak tanulóink
Közlekedésbiztonsági nap

Rendhagyó történelemóra a soproni népszavazásról

Iskolánk történelem, magyar és művészeti munkaközössége több programmal, pályázattal is készül az 1921-es soproni népszavazás százéves jubileumának méltó megünneplésére. A múlt héten két alkalommal vehettek részt középiskolás diákok rendhagyó történelemórán, amelyet dr. ifj. Sarkady Sándor történész, a Soproni Egyetemi Könyvtár tudományos kutatója tartott. Csütörtökön a 11., pénteken pedig a 12. évfolyamosok hallgathatták meg interaktív előadását a soproni népszavazásról, annak előzményeiről, külön kiemelve az eseményekben résztvevő főiskolai hallgatók szerepét. Dr. ifj. Sarkady Sándor előadásában számos korabeli dokumentumot, röplapot is bemutatott a diákoknak.

– A Saint German-i és a trianoni békeszerződés halálra ítélte Sopront, amely nem ajándékba kapta a népszavazást, hanem megküzdött érte – hangsúlyozta a helytörténész. A két ágfalvi csata – melyekben nagy létszámban képviseltették magukat a hallgatók is –, az 1921. október 11–13-i velencei egyezmény, a királyi puccs és a budaörsi csata, valamint a kérészéletű Lajta-bánság megalapítása vezetett el a sorsdöntő – és országválasztó – népszavazásig. Dr. ifj. Sarkady Sándor kiemelte, nyugati szomszédaink biztosra vették a győzelmüket, ennek ellenére – vagy épp ezért – tízszer annyi osztrák röplap született, mint magyar. A magyarok lelkesítettek és toboroztak ún. „feleselő” röplapokkal (osztrák eredeti felirata: „Nyissatok kaput, anyátok kér bebocsátást!” – magyar „feleseléssel” ugyanarra a rajzra: „Nyissátok ki, még nem raboltunk eleget!”), illetve készültek a szavazást segítő, háromnyelvű plakátok is.

Nagyon fontos szerepet játszottak a szavazás előkészítésében és szervezésében – mivel az antant kizárta őket a szavazásból – a soproni főiskolások, AFI (Ausztria–Franciaország–Olaszország, avagy „Ausztria, fuss innen!”) rendőröknek vagy polgárőröknek jelentkeztek, segítették, kísérték a szavazásra jogosult időseket, betegeket, látássérülteket.

1921. december 14–16-án a várost 8 szavazókörzetre osztották, mindegyikhez rendeltek egy környékbeli falut – Nagycenk, Kópháza, Harka, Fertőrákos, Balf, Fertőboz, Ágfalva, Sopronbánfalva –, így a szavazókörökben az egyesített eredmény lett a döntő. Ezért annak ellenére, hogy a falvak nagy része Ausztriára szavazott, elsősorban a soproniaknak – közöttük is a nagyszámú németnek – köszönhetően alakult ki az ismert eredmény: 7107 szavazattöbbséggel magyarok maradtunk. Házi Jenő levéltáros szavai szerint a hűségesek – a németajkúak – döntötték el a szavazást, „jutalmukat” 1946–47-ben megkapták: kitelepítették őket…

Dr. ifj. Sarkady Sándor mozgatva, a hallgatóságot kérdezve vezette végig előadását, melyet egy szubjektív és elgondolkodtató megállapítással zárt: ha a csaknem 50 százalékban németajkú Sopron és környéke a maradás mellett döntött, hogy alakult volna egy esetleges megkérdezés Beregszász, Munkács, Eszék, Komárom, Kolozsvár esetében…?!

Írta: Horváthné Berta Ágnes
Fotó: Pap Richárd (12.BG), Taschner Olivér (11.BG),

© 2016-2021 Szent Orsolya Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium