„Haja,

haja, hé!

Megnyílott az ELSŐ BÉ!

Vackor hátán

iskolatáska,

apró lépteit szaporázza,

…

Iskola előtt megáll.

Nézdegéli a kapuját.

– Nohát – mondja. – Ilyen csudát!

Nagyobb mint az óvoda.

Indulás, Vackor, nosza! –

S a kapun besétikál.”

(Kormos István: Vackor az első B-ben)

A Szent Orsolya Iskola Deák téri épületének hatalmas kapuja előtt álldogáltunk mi is nagycsoportosainkkal, és izgatottan vártuk, hogy beléphessünk a „csudahelyre”.

Kedves tanítónénik, Ági néni, Éva néni, Kriszta néni és Zsuzsa néni fogadtak minket és kísérték a gyermekeket az első osztályokba.

A becsengetéskor már minden kis ovis az iskolapadban ült, és csillogó szemekkel várta a „csodát”. A reggeli közös ima után kezdetét vette az olvasás, írás, számolás. A kis óvodások nem csak szemlélői, hanem aktív részesei lehettek a tanóráknak.

Nagyon nagy öröm volt számunkra, hogy kicsit ismerkedhettünk az iskolával!