„Hűség 100”
Soproni népszavazás - 1921. december 14.
A Szent Orsolya Iskola Történelem Munkaközössége a soproni népszavazás centenáriuma alkalmából megrendezett városi "Hűség 100" programsorozathoz csatlakozva saját, intézményi szintű programokkal készült, melyre az óvodásokat is invitálták.
Az óvodásokkal a programhoz kapcsolódó rajz-, és fotópályázaton vettünk részt.
Feladat volt, hogy a gyerekek készítsenek olyan rajzokat, melyek kötődnek a népszavazás valamilyen városi emlékhelyéhez. Hogy neki tudjunk állni a kitűzött feladatoknak, először a népszavazásról beszélgettünk a gyermekekkel, majd Orsolya napon az egész óvoda útnak indult és felkerestük a városban található emlékhelyeket – Orsolyita Rendház, Hűségkút, Hűségkapu, Városháza, Evangélikus Templom -, ahol az óvó nénik röviden elmesélték, hogy miért olyan híresek ezek a helyek, milyen események történtek ott 100 évvel ezelőtt! Mivel ez a nap nem volt elegendő, hogy mindent felfedezzünk a városban, ezért a Halacska csoportosok pár nap múlva újra útnak indultak, hogy eljuthassanak minden fontosabb helyszínre. Így jártak a Hűségzászlónál, a Zrínyi Ilona Tiszti Leánynevelő Intézetnél, a Széchenyi téri óránál, az Orsolya Iskola csigalépcsőjénél, és az Orsolya Templomban. Természetesen minden helyszínen különleges fotók készültek.
Az Erzsébet-kertben található Gróf Bánffy Miklós szobrához is elsétáltak a Bárány és Halacska csoportosok, ahova koszorút is vittek.
A nagycsoportosok szép rajzokat készítettek, melyeket a fotókkal együtt eljuttattunk az iskolai kiállításra.
December 14-én a pályázat ünnepélyes eredményhirdetésén is képviseltük óvodánkat, ahol a kiállítást is megtekintettük. A gyerekek örömmel fogadták az okleveleket és az apró ajándékokat, amit a gondosan elkészített pályaművekért kaptak!
Alább olvasható az Orsolya napi belvárosi sétánk programtervezete:
Séta a Hűség Városában
A soproni népszavazás emlékére
1921. december 14.
- Orsolya téri felvezető szöveg
Több mint 100 évvel ezelőtt volt egy óriási világháború. Az emberek gonoszak voltak, új területeket akartak megszerezni, volt, hogy ezért fegyvert is ragadtak az emberek. Rengetegen meghaltak és nagy pusztítások mentek végbe. Sajnos ebben a háborúban Magyarország a vesztes oldalon állt. A győztesek viszont követelték Magyarországtól, hogy adja át bizonyos területeit a környező országoknak. Így történt, hogy átszabták a határokat, és a mai Magyarország területe mintegy csak egyharmada az egykori országnak. Az akkor élt magyar emberek nagyon csalódottak, szomorúak voltak, és igazságtalannak vélték a döntést. Sok helyütt csatáztak is és megvédték a falvakat, városokat (pl. Ágfalván is volt ilyen ütközet). Sopron viszont olyan szerencsés helyzetben volt, hogy megszavazhatta, hogy Ausztriához vagy Magyarországhoz akar tartozni. 1921. december 14-én volt a népszavazás napja, kereken 100 éve. Ebből az alkalomból fogunk most tenni egy sétát itt a belvárosban, felfedezve egy-két fontosabb helyszínt, vagy emlékhelyet, ami ezt az eseményt örökíti meg.
Gyertek, járjuk be a belvárost!
- Orsolya Templom – Prágai Kis Jézus szobra
Az Orsolya templom egy kiemelt részén foglal helyet a prágai kis Jézus szobra, melyhez az orsolyita nővérek a népszavazás napjának reggelén különösképpen is imádkoztak. Ennek állít emléket, hogy a kis Jézus a kezében egy nemzeti színű szalagot tart, mely a Magyarországhoz való tartozásunkat fejezi ki.
- Orsolya rendház / Horváth-házi épületrész, csigalépcső
1921. december 14-én minden templomban szentmise és istentisztelet volt reggel 7:15-kor, utána elénekelték a himnuszt is. Ezután 8 órától mentek szavazni az emberek. A városban 8 helyen lehetett szavazni. Ahol most állunk, ez volt az első számú szavazóhelyiség.
Minden felnőtt kapott egy borítékot, illetve egy kék cetlit (ez Magyarországot) és egy sárgát (ez Ausztriát szimbolizálta). Az egyiket el kellett tépni, a másikat épen visszatenni és lezárni a borítékot. Ezt be kellett dobni egy szavazóurnába. Olyan sokan jöttek szavazni ide, hogy képzeljétek, nem bírta el a rozoga lépcső a sok embert, és leszakadt. 18 ember sérült meg, megütötték magukat, fájlalták a végtagjaikat, de azt mondták a kiérkező mentősöknek, hogy előbb leszavaznak, aztán csak utána gyógyíthatják meg őket!
- Hűségzászló
1932-ben a Hűségzászló átadásakor sok egyetemi fiatal, cserkész és katona is jelen volt. 11 órakor megszólaltak a különféle gyárak szirénái és egy perces néma csendben álltak az emberek, és tiltakoztak Trianoni határátszabás ellen.
- Széchenyi téri óra
Fagyos, hűvös, igazi télies reggel volt 1921. december 14-én. Annyira hideg volt, hogy az óra mutatói megfagytak és 12 óránál megálltak.
- Hűségkút
3 bronzfigura látható itt:
István bíró alakja – ő és a város hűséges volt az akkori magyar királyhoz, IV. László királyhoz, aki Sopronnak szabad királyi városi címet ajándékozott. Nagyon megtisztelte ezzel a várost, kevesebb adót kellett fizetniük az embereknek és tarthattak vásárokat is itt: ez nagy adomány volt a király részéről.
Soproni-Thurner Mihály – Sopron egykori polgármestere, aki segített lebonyolítani a szavazást. A népszavazás napján ő volt az első, aki leadta a szavazatát.
Európa-hölgyalak – vasfüggöny darabka a kezében, ez későbbi emlékre, a Páneurópai piknikre utal.
A 3 alak közül a polgármesterét érdemes megjegyezni, vele még találkozni fogunk a sétánk során.
- Hűségkapu
1928-ban készült el ez az alkotás, az átadásán itt volt az akkori miniszterelnök is és nagyon sok más fontos ember is. A belvárosi kaput díszes kerettel látták el, felette egy szoborcsoport. Egy női alak látható rajta, aki a szent koronát viseli és maga köré gyűjti a hűséges soproni lakosokat.
"A NEMZET SOPRONNAK” – ez áll a táblán, mely Magyarország ajándéka a városnak.
- Városháza
Itt láthatjuk az egykori polgármester, Soproni-Thurner Mihály szobrát, aki nagyon sokat tett azért, hogy Sopron és a környező falvak szavazhassanak hovatartozásukról. Méltán vagyunk rá büszkék, azért is áll itt az életnagyságú szobra.
Mellette látható a város címere, melyben az egykori vár részlete tűnik ki, valamint a körgyűrűben olvasható a szöveg:
CIVITAS FIDELISSIMA – azaz a Leghűségesebb város, mely címet az ország ajándékozta Sopronnak.
- Evangélikus templom
Az aznapi istentiszteleten bátorították a lelkészek a híveket, nemcsak a magyarokat, de még a németajkúakat is, hogy menjenek el szavazni, és Magyarország mellett tegyék le a szavazatukat. Pedig ha Ausztriára szavaztak volna az emberek, németül beszélnénk most is, nem magyarul.
Miután összesítették a sok szavazatot, az eredmény hírének hallatán a harangozó ember felszaladt a toronyba és megszólaltatta a harangot. Ezután sorban a város többi templomának a harangja is követte az örömhír zúgó hirdetését.
- Zrínyi Ilona Tiszti Leánynevelő Intézet (Rákóczi utca)
1921. december 17-én, miután megszámolták az összes szavazatot, itt hirdették ki a végeredményt. Miszerint 8227 szavazat jött Ausztriára, és majdnem kétszer annyi, 15.334 szavazat érkezett Magyarországra. Így aztán Sopron és a környező falvak is magyarok maradhattak.
Összeállítás: Milkovics Veronika
Forrás: Széchenyi István Városi Könyvtár - Helytörténet
