Zeneszó zeng, menetelnek,

süt a napfény, fut a felleg;

fel a zászlót, fel az égre-

Magyarország örömére!

A szabadság dala szálljon,

aki ember, ide álljon:

jövel édes szabad ország-

gyönyörű légy, Magyarország!

/Sarkady Sándor/

Nemzeti díszbe öltöztettük csoportjainkat: lobogók, párták, huszársapkák, kardok, lovak, címerek, térképek, várak díszelegtek óvodánkban. Készültünk az ünnepre Kossuth nótákkal, huszáros versekkel, mondókákkal, katonadalokkal, mesével, tánccal.

Az ünnepvárás hangulatát fokozta, hogy az idei évben is vártuk a soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület lovashuszárait, hogy felvonuljunk velük a Lőverek utcáin és néptáncosokat, akik megtanítanak minket egy kicsit a verbunkosra.

De az idei ünnep máshogy alakult. Kicsit szomorkásan, magunkba ünnepeltünk: közös táncház, menetelés, ének után elszavaltuk a Nemzeti dalt. Így tisztelegtünk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei előtt.

Akkor még nem sejtettük, hogy az idei nevelési év talán utolsó közös programja volt kisovisainkkal.