„A népmesékkel gyógyítani lehet! A mesékben minden benne van, amit egy nemzet ősi tudásként felhalmozott, egyetemes szellemi tanítások összegzése, egy-egy nép szellemi kincsestára.” Bajzáth Mária
Az óvónők a gyermekek egyik kedvenc meséjével ,A kiskakas gyémánt félkrajcárjával készültek a népmese hetének nyitására. A mesejátékot zenei elemekkel, szép, saját készítésű bábbal, díszlettel tették még elragadóbbá a gyermekek számára.
- NAP – BARLANGSZÍNHÁZ, KŐFEJTŐ
A Fertőrákosi kőfejtő témaparkjába látogattunk el óvodásainkkal, hogy a fertőtáj meséit is kicsit megismerjük. A mesevonaton, ami elvitt minket a barlangszínházhoz, a soproni dombok, hegyek, és a Fertő tó kialakulásáról hallhattunk tündér(i )meséket.
A mesék a kőfejtőben folytatódtak, ahol azt is megtudtuk, hogy a mostani színház helyén nagyon-nagyon régen tenger volt...
A kőfejtő belső területe (barlang) egy többfunkciós, az ember és a természet formálta barlangszerű tér, amely egy nem szokványos kiállító- és játszóhelyet rejt.
Életnagyságú ősbálna, őscápa, ősdelfin testrekonstrukciók, őscápa állkapocs, fosszília másolatok, valódi kövületek, gerinces és gerinctelen ősmaradványok, filmvetítés, diorámák vártak ránk, ami egyben élethű és mesebeli is volt...
A színház kiváló akusztikáját is kipróbálhattuk, szép szüreti népdalokat énekeltünk a színház különböző pontjain.
- NAP – NÉPI BÚTORFESTÉSZET
„A néprajzi munka kiindulópontja a szeretet. Ezt megérzik az emberek, és csak annak nyitják ki szívüket, akiből érzik, hogy szeretet árad.”
dr.Timaffy László
Egy kedves hölgy érkezett hozzánk, aki kicsit bevezetett minket a bútorfestészet mesterségébe. Elmesélte a gyerekeknek, hogy a tulipán ősi magyar népművészeti jelkép, a legősibb magyar virágmotívum. Tulipánábrázolással mindenhol találkozhatunk: bútorokon, munkaeszközökön, edényeken. A tulipánt nagyon gyakran a szívvel együtt ábrázolták. Így tettük mi is...Kicsi kis fa szíveket festettek kékre, pirosra a gyerekek, melyekre rákerültek a tulipánmotívumok. Az elkészült szépségeket nagy örömmel vitték haza édesanyjuknak a gyermekek.
- NAP – NÉPVISELET ÉS NÉPTÁNCBEMUTATÓ TÁNCHÁZZAL
„Egy körtáncba csak akkor tudsz becsatlakozni, ha már szívedben felvetted a ritmusát, a hangulatát.”
Rábaközi viseletben érkeztek hozzánk egyik óvó nénink táncos társai, akik bemutatták a régi idők ruhadarabjait. Miben jártak a lányok, az asszonyok, milyen különbség volt ruházatukban, hajviseletükben. Mit viseltek az urak, és hogyan hívták táncba a hölgyeket. Megnézhettünk egy rábaközi táncot, majd hegedűszóra minket is táncházba invitáltak. Sokat táncoltunk, énekeltünk, s mikor elfáradtunk citerát hallgattunk, és megismerkedtünk pár régi használati tárggyal is.
- NAP – SZÜRET
„A szüret nem csak komoly munka, hanem régi népszokásunk és ünnepünk. Az édes szőlő, és az ebből készülő isteni nedű, a bor ünnepe. A szüret mindig is fontos ünnep volt számunkra, és mindmáig megőrizte ezt az örömteli jellegét szerte az országban. Talán nincs egy másik nemzeti himnusz a világon a magyaron kívül, amely azért mond köszönetet istennek, mert borral és bőséggel ellátta az országot.”
Immáron hagyomány óvodánkban, hogy ősszel szüretelni megyünk a Lővér pincészet szőlőjébe. Idén városnéző kisvonattal soproni dűlőkön keresztül jutottunk el ismert szüretelőhelyünkre, ahol a mézédes kékszőlő már várt ránk. A szép napsütötte őszi időben gyorsan megteltek a vödrök, és persze a bendőnk sem maradt üres. A szőlőfürtök mellé idén még mustot és egy szőlőoltványt is kaptunk ajándékba a balfi szőlősgazdáktól, melyet hazavittünk, hogy a délutáni ünnepünk még szebb legyen.
