Zarándoklatunk első állomása a Komárom-Esztergom megyei kis település, Császár volt. A Szent Péter és Pál nevét viselő templom szószéke hajó alakú, melyben ülve Péter apostol evezővel kormányozza az egyház hajóját. Császár fiatal plébánosa, akit időnként – mint megtudtuk – kétértelműen császári plébánosként mutatnak be, jó humorral foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat. Ezenkívül megismerkedtünk Wohlmuth Ferenc, a falu korábbi plébánosának történetével, akit koholt vádak alapján végeztek ki a Tanácsköztársaság idején. Egy ajtóüvegen át a vértanú pap bitófája is látható volt.
Császárt magunk mögött hagyva már valószínűleg sokunkban megfogalmazódott az ebéd gondolata, az étkezést viszont megelőzte a Bodajkon délben kezdődő szentmise. Vajon hányan tudják, hogy a Vértes lábánál fekvő városban található hazánk egyik legősibb búcsújáróhelye, ahol maga Szent István is megfordult? A misén Gergő atya prédikált, és a tantestület tagjaiból verbuválódott zenekar látta el a zenei szolgálatot. A helyi plébános vezetésével bejártuk az itt található kiállítás termeit, megtekintettük az altemplomot és a világháborúkat is sértetlenül átvészelt kültéri Mária-szobrot.
Bodajkról hazafelé indulva Csornára siettünk. Olyannyira időben érkeztünk meg a premontreiek apátságába, hogy miután leültünk a templomban, máris kezdődött a vesperás. A rend nyitottságát is mutatta, hogy a zsolozsmát együtt mondhattuk a szerzetesközösség tagjaival. Örömünkre a padokban fiatal barátok ültek, és Bertalan atya vidáman, szeretettel fogadott minket. Együtt tekintettük meg a tízezernél is több kötetet számláló könyvtárat, majd az interaktív kiállításon megelevenedett előttünk a premontrei rend története, Szent Norbert megtérésétől kezdve a szerzetesek ruhaviseletén át a sörfőzésig. Végül nem csupán Bertalan atyának mondtunk köszönetet a szívélyes fogadtatásért, hanem a pasztorális gyakorlatát intézményünkben végzett Palatinus Kristóf papnövendéktől is búcsút vettünk.
Visszatekintve egy jól szervezett, valódi lelki feltöltődést nyújtó zarándoklaton vehettünk részt. A múlt értékeit hitelesen továbbadó fiatal papok és szerzetesek különösen is jó benyomást keltettek bennünk, biztatva az előttünk álló tanári feladatok elvégzésére.
Írta: Varga Viktor
